A felgyorsult világ hatása a gyermekek életére

2008.05.05. | Duray Zsófia

A felnőttek életmódjának felborult egyensúlya és a megváltozott szerepek miatt az egészséges fejlődésükhöz szükségesnél jóval kevesebb figyelem jut a gyerekekre.

Régen a gyerekek javarészt a szabadban játszottak társaikkal, fantáziajátékokat folytattak, régi történeteket hallgattak, sok időt töltöttek a nevelőjükkel, a napi feladatok, a ház körüli munka elvégzése közben beszélgettek. Ma a városi gyerekek idejük nagy részét oktató-nevelő intézményekben töltik, szabadidejükben tévét néznek (jobb esetben válogatott filmeket) vagy a számítógép előtt ülnek. Hiányzik életükből a fantázia, a kreatív időtöltés. Általában passzivitás jellemzi őket. Az aktív időtöltés a bevásárlóközpontokban, játéktermekben zajlik - az erdőben, mezőn való csavargás, gombászás, kirándulás helyett. Sem fizikailag, sem szellemileg nem megfelelő, nem fejlesztő hatású a XXI. századi életmód, ha a nevelők nem fordítanak kellő energiát a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

A különböző korosztályok időfelhasználása

A gyerekek idejének beosztása elsősorban a szülő felelőssége, feladata. Nagyrészt az ő választása, hogy gyermeke mivel illetve kivel tölti az idejét.

A csecsemő életben maradásához elengedhetetlen anyja, gondozója közelsége a nap 24 órájában. A szülői feladatok ellátására ma egyre többen vonnak be külső segítséget, baby sittert, mert az anya kénytelen korán visszatérni a munkába. De az is gyakori, hogy a karrierépítés motiválja döntésében. A kötődéselmélet szerint a korai anya-gyermek kapcsolat hatással van a gyermek későbbi kapcsolataira, párkapcsolatára is.

Óvodáskorban az aktív játék, a pihenés a meghatározó. Ebben a korban a gyermekek többsége a nap nagy részét, napi 8-9 órát az óvodában tölti. Fontos kiemelni, hogy a kisgyermek számára a velük töltött idő jelenti az iránta érzett szeretet legjobb kifejezésmódját.

A kisiskolás korú gyerek nyit kortársai felé, egyre több időt tölt velük aktívan, és belép életébe a tanulás. Az iskolai tevékenységek alapvetően meghatározzák az iskolás gyerekek napirendjét: mennyi idő jut a kortársakra, hogyan alakul érdeklődési köre; befolyásolják közérzetét és fáradtságérzetét is. A délelőtti tanítás után a gyerekek háromnegyed része különórákra jár, ami hasznos időeltöltést biztosít, viszont tekintettel kell lenni a gyermek terhelhetőségére is. A gyermeke tanulmányi eredményét fontosnak tartó szülő gyakran túlzásba viszi a különórára járatást, túlterheli csemetéjét.

Házi feladattal a 3. osztályosok átlagban napi 1,5-2 órát foglalkoznak, a 7. és 11. osztályosok 2-3 órát. A délutáni tanulás időtartama az életkorral növekszik.

Az iskolai tanórák, a különórák, a délutáni tanulás és az utazás a 9 éveseknél összesen 8 órát, a 13 éveseknél 9,5 órát, a 17 éveseknél már 11 órát vesz igénybe (Az adatok egy - 150 budapesti 3.,7. és 11. osztályos tanuló körében végzett - felmérésből származnak.)

Szabadidő

Az intézményi nevelés és a különórák mellett hétköznap nem sok szabadon eltölthető idejük marad a gyerekeknek. Az óvodásoknak is mindössze napi 2-3 óra. Egy 103 fős, 3-7 éves budapesti és vidéki óvodás körében végzett felmérés szerint a gyermekek többsége napi rendszerességgel tévézik. Hétköznap az óvodások 87%-a naponta néz tévét: 54% kevesebb, 33% több mint 1 órát. Hétvégén a gyermekek 26%-a egy óránál kevesebbet, 36%-a 1-2 órát, 34%-a ennél is többet ül a tévé előtt. Mindössze 4%-uk nem néz soha tévét.

Az iskolások szabadidős tevékenységei között a számítógépes játékok vannak az első helyen, ezután a tévé előtt eltöltött idő a meghatározó. A 14-15 éves gyerekek napi 2,5 órát néznek tévét. A hétköznap délutánok időigényes elfoglaltsága a sport, az akár mindennapos edzések. A gyerekek egyre kevesebb időt fordítanak olvasásra, jórészük egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe.

Az iskolás gyerekek számára ez az életmód „természetes", hiszen hasonló példákat látnak maguk körül. Nincsenek tisztában a későbbiekben jelentkező negatív hatásokkal.

Hatások

A felgyorsult világban a gyerekek nehezen találják meg a helyüket; a megfelelő szerepek, a felelősségteljes viselkedés elsajátítása is nehézségekbe ütközik. Az okok elsősorban a nem megfelelő mintákban és a média hatásában keresendők.

A gyermekek részesei a mindennapi rohanásnak. Igényelnék szeretteik közelségét, a rájuk fordított időt, a maximális odafigyelést. Ők az egészségtelen táplálkozás, az egymásra nem figyelés legsérülékenyebb „áldozatai". Nem csoda, hogy egyre többen kirívó magatartásukkal próbálják meg felkelteni környezetük figyelmét.

A megsokszorozódott és gyakran nem a megfelelő életkorban kapott információáradatban kellő szülői iránymutatás, támogatás nélkül nem képesek eligazodni. A meg nem értett képek, a fel nem dolgozott történések negatív hatással vannak az egészséges fejlődésükre. Zavarodottságot, szorongást eredményezhetnek, ezek következménye lehet többek között a magatartászavar, és hozzájárulhat a tanulási zavar kialakulásához is.

Mindennek megvan a maga ideje

Az ellenőrizetlen információáradat következménye, hogy a gyerekeknek már fiatalon olyan élményekben van részük, amikhez még nem elég érettek, és azokat sem megérteni, sem élvezni nem tudják. A figyelem, az útmutatás, a támogatás hiánya miatt a hallott, látott - sokszor nem megfelelő - mintákat automatikusan átveszik, mintha „kényszerítve" lennének rá.

Egyre több általános iskolás gyermek dohányzik, drogozik, fogyaszt alkoholt. A „teljes" szexuális élet kezdete is korábbra tolódott. Egyre gyakoribb, hogy a lányok már 13 évesen elvesztik a szüzességüket. A természetes folyamat felgyorsult, a fiataloknak nincs idejük testük változásainak megismerésére, megértésére, a lelki felkészülésre. Még nem képesek mérlegelni tetteiket, és nem ismerik azok lehetséges következményeit (tizenéves terhesség). Gyorsabban történnek az „események" a gyerekekkel, mint amire fel vannak készülve. Gyakran nem is értik, mi történik velük.

A pihenésre szánt idő nem elegendő, még a gyermekek életében sem. Pedig számukra különösen fontos lenne az aktív pihenés a feszültségek, a stressz feldolgozásához. Enélkül a problémák csak halmozódnak, beindul egy ördögi kör.

Sokat hallani arról, hogy a felgyorsult világ mennyi káros hatással van a felnőttek életére. Elgondolkodtató, hogy ha a megváltozott életmóddal, a megsokszorozódott követelményekkel még egy érett felnőtt sem tud megbirkózni, akkor a még önállótlan gyermek hogyan tudna. Neki sokkal nagyobb szüksége lenne segítségre, hogy teljesítse az elvárt követelményeket, megtalálja helyét a világban, de a szülőknek gyakran erre már nem marad idejük, energiájuk.

A szerző iskolapszichológus.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 8. számában.