Sokszor hallani, hogy a nanorészecskék alkalmazása a nanocső-technológia fejlődésével nagymértékben megváltoztatja majd életünket. Lehet, hogy túlságosan is?
A mikroszkopikus méretű nanocsövek számos területen eredményesen alkalmazhatóak. Azonban egyes állatkísérletek rávilágítottak arra, hogy a nanocsövek felhasználása jelentős egészségügyi kockázatot jelent, hiszen azok egerek esetén a bizonyítottan rákkeltő azbeszthez hasonló egészségügyi hatásokkal jártak.
Az elektronikai cikkekben és sportfelszerelésekben is egyre gyakrabban használt nanocsöveket egerekbe fecskendezték be. Néhány napon belül a kísérleti állatokban egy olyan sejtreakciót figyeltek meg, ami néhány év elteltével jellemzően a gyakran végzetes mellhártyadaganat (mesotelioma) kialakulásához vezet.
A vizsgálati eredmények alapján mérgező hatás csak a szálak egyes típusaira jellemző. További vizsgálatok elvégzésére van szükség, hogy a feltételezhetően leggyakoribb szervezetbe kerülési forma, a belégzés egészségügyi hatásait is értékelni tudják.
A rákkeltő hatással kapcsolatos előzetes adatok alapján sürgető lenne a további vizsgálatok elvégzése és egy hatósági útmutató elkészítése a legnagyobb kockázatnak kitett, nanotechnológiában dolgozók egészségének védelme érdekében. Szükséges lehet a nanotechnológia alkalmazásával készült termékek címkézése is a fogyasztók és az újrahasznosításban dolgozók tájékoztatása érdekében.
A nanotechnológiával készített termékek az eltérő szerkezet miatt teljesen eltérő fizikai-kémiai tulajdonságokkal és biológiai hatásokkal bírnak, mint az azonos atomokból felépülő tárgyak. Emiatt igen fontos a biztonságosnak hitt anyagok nanováltozatainak körültekintő vizsgálata.
A társadalmi és környezeti kockázatokat az állami kutatási és fejlesztési támogatások sem csökkentik. Hiszen a kutatók szerint nincs elegendő forrás arra, hogy kielégítően meg vizsgálhassák a nanocsöveknek az egészségre gyakorolt hatásait. Az USÁ-ban évi másfél milliárd dollárt költenek a nanotechnológiával kapcsolatos kutatások támogatására, de ennek az összegnek csak 5 százalékát fordítják az egészségi és környezeti hatások vizsgálatára.
Az elvégzett állatkísérletek felhasználhatóságával kapcsolatban azonban több kétség is felmerült. Nem ismert, hogy az alkalmazott dózisok reálisak-e, illetve a hatások eltérőek lehetnek a valós kockázatot jelentő belégzés és a kísérletben alkalmazott testbe történő befecskendezés között.
A Washington Post cikke nyomán megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi anyag hírlevelének 2008. júniusi számában. Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu
"Ó, láttál már szemeket a rács mögött?
Jártál már kint a sintértelepen?
A reménytelenség, a kétség között
Gondolkoztál már néha ezeken?!
Most süt a nap és úgy ragyog az élet,
a jövő kép csak csupa remény.
A szomorúságra itt semmi szükség
és boldog az, kinek szíve kemény.
De ne mosolyogj, ne nevess ki érte,
Hogy megint állatokról szól dalom,
különben, az sem bántana, ha gúnyolsz,
én ezért még a gúnyt is vállalom.
Tudom, hogy sok más baj is van e korban;
Éhség, betegség, nyomor, háború,
A boldog gyermek kevés a világon
S még mindig nagyon sok a szomorú.
Hát munkálkodj az emberek jólétén
és sorsuk majd biztosan földerül.
De ne menj el a hű állatok mellett,
ne hagyd el őket érzéketlenül.
Bizony, ha nem tudod megérteni
Egy kóbor kutya halódó nyögését,
Óh, mondd meg nekem; akkor hogyan tudnád
enyhíteni az ember szenvedését."