Az ivartalanításról 1.

A szomorú valóság 

- Nincs annyi gazdi a Földön, mint amennyi háziállat keres gazdit. Ez az emberi felelőtlenség miatt van.
Kétféle tenyésztő létezik. Mégpedig: az egyik tudatosan, megfontoltan „tenyészti” az állatokat, és keres nekik új „gazdát”; a másik viszont ész nélkül, felelőtlen módon szaporítja a kedvenceket (és az esetek többségében csak a pénz motiválja).
Drágán kínálgatnak belterjes, beteg állatokat, akik hamar meg is halnak, mert gyenge a szervezetük, és mindenféle betegséget örökölnek, elkapnak.
Az állatok nem árucikkek. Nem lehet belőlük meggazdagodni. Ez mindenkiben tudatosulhatna, csak gondolkodni kellene.

- Sok ember arra áldozta, áldozza az idejét, hogy megmentse a szerencsétlen sorsú állatokat. Sajnos a felelőtlen szaporítók miatt ez örökös „szélmalomharc”. A túlszaporítások következtében a kóborló, és sanyarú sorsot megélt állatok száma napról napra növekszik.

- A „problémát” az önkormányzatok közegészségügyi szempontból (nem állatvédelmi célból) a gyepmesteri teleppel oldatják meg.

- Sajnos nagyon jellemző az emberekre, hogy szórakoztatónak tartják a kiskutyákat, kiscicákat, azután amikor megnőnek már csak koloncnak. Egy állat élete nem játékszer, nem lehet eldobni, ha megunjuk. Mindenki gondolja végig mielőtt kedvtelésből szaporítja kedvencét, kedvenceit!
Az ivartalanításnak köszönhetően csökkenne a sorsára hagyott, kidobott állatok száma.

- Magyarországon nincs egységes ebrendelet. A kóbor ebek száma többszázezer.

- A gyerekek oktatásában nem szerepel a társállatainkkal való bánásmód.

- Sok menhelynek kritikán aluli az állapota. Nincs kapacitásuk az állatok ellátására, orvosi kezelésére.

- Az Állatvédelmi Törvény büntetőjogi szankciókat nem rendel a törvénybe ütköző cselekedetek megítéléséhez.

- Hazánk rendszeres szereplője a nyugati médiáknak kutyacsempészet okán.

Vadvédelmi szempontok

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a 64/2003. (XII. 18.) AB határozatában 2004. június 30-i hatállyal megsemmisítette a vadászati törvény 36. §-át, ami arról rendelkezett, hogy a vadászatra jogosult a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát.
Az Alkotmánybíróság lehetőséget adott a jogalkotóknak arra, hogy a természeti értékek védelmét szolgáló szabályozást a tulajdonjoggal összhangban megalkossa. Az új szabályozás az alkotmánybírósági indokokat figyelembe véve szűkíti a természetes vadállományt veszélyeztető kutyák és macskák vadászterületen való elfogásának, illetve elejtésének lehetőségeit, és csupán a vadat űző kutya esetében, továbbá akkor engedi meg az elfogást illetőleg elejtést, ha az a másként el nem hárítható támadás vagy fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében történik, és a kutya vagy macska tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. A törvény - az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglaltakkal összhangban szabályozza a kérdést.

Folyamatosan dúl a vita ezügyben minden szinten. A bizottságok tagjainak, a politikusoknak, a vadásztársaságoknak, az átlag embereknek… mindenkinek megvan a véleménye erről a témáról.

Ha figyelmesen végigolvassátok, észreveszitek, hogy kilőhető a kutya, ha nincs más megoldás. Milyen más megoldás van, ha a kutya vadat űz? Lehet a levegőbe is lőni, de ez nem valami jó ötlet. A kutya megijed és talán az elkövetkező 20-30 percben nem fog vadászni, de nem lehet folyamatosan lövöldözni, mert ezzel aránytalanul megzavarnák a vadak életét, nyugalmát.
A csapdák más állatokban is kárt tennének.
Ha valaki állatot tart, akkor vállaljon érte felelősséget!
Az erdő nem a kutya mozgástere!
A kutyák és macskák elkaphatnak az emberektől olyan betegségeket, amik rájuk nem veszélyesek, mert megszokták, de a vadakra halálos veszélyt rejt… és ezt terjeszthetik.
Aki nem tudja biztosítani a nagy mozgásigényű kutyának a mozgásteret anélkül, hogy ezzel veszélyeztetné a vadállományt az NE TARTSON KUTYÁT!
Az állatokat ésszel is lehet szeretni.

Nem hiszem, hogy lesz olyan vadász, aki nekiáll lepkehálóval, vagy kutyasíppal befogni, vagy éppen kikergetni egy kutyát az erdőből…
Emberre is támadhat a vadat űző kutya! Nem egy olyan eset volt, hogy vadat űző kutyák rátámadtak a gombásznénire, vagy kocogóra és halálra marták.
Remélem, hogy az összes felelőtlen gazda észbekap… Ha pedig nem, akkor elég sokat kell majd ásni a vadászoknak…

A törvények nagyon sok kérdésre nem adnak választ. Például, amikor lelőnek egy állatot, az onnantól kezdve elvileg veszélyes hulladék, és onnantól fogva vannak olyan emberek, akik nem foglalkoznak vele, nincs kezelve. A törvény tudomásom szerint nem tér ki arra, hogy kinek kellene ezzel foglalkozni, kinek a feladata az „eltakarítása”.

„A természet olyan, mint egy nagyon bonyolult, pontos óra szerkezete. Ha felnyitod a hátlapot, csak hozzáértéssel piszkálhatsz bele, mert különben tönkreteszed… Ilyen az erdő is. Az egyik csavar a vadállomány, a vadász a rugó… Az időjárás és az évszakok az óra felhúzója. Maga az erdő pedig a számlap… Minden kis apró változás meglátszik rajta… És bármit is veszünk ki ebből, vagy bármit teszünk bele, az az egészre kihatással van………….”

Sajnos pénzhiány miatt az egyetlen megoldás az, ha a vadász lelövi az olyan állatot, ami veszélyezteti a környezetet. És ilyenkor van szidva a vadász.

Tudjátok, hogy milyen az amikor egy állatbarátnak, egy kutyaszerető embernek puskavégre kell kapni egy kutyát, csak mert az olyat tesz, amivel milliós károkat csinál? Lelövi és azon jár az agya, hogy „Istenem csak ne szenvedjen a kutya, csak ne nézzen rám, miközben meghal…” Tudjátok milyen szenvedés ez?

„A kutya kergeti a vadat, vagy csak vakarózik a fánál. Odamennél megsimogatni, de tudod, hogy éppen két hónapja keresed az állatot. Nyomait láttad, meg egy csomó szétcincált állattetemet… Tudod, hogy célozni kell és lőni, mert különben megint hónapokig nem tudod elkapni…. Távcsőbe, vagy simán a puska csövén végigmérve célzógömbre véve meghúzod a ravaszt és próbálod utána egy pillanatra behunyni a szemed. Bárcsak ott se lennél… Bárcsak ne kellett volna… A kutya elterül jobb esetben… Rossz esetben még él… Vergődik és le van szakadva a lába, vagy ki van fordulva a gyomra… ekkor odamész, a kutya sír, vonyít és neked gyorsan lőnöd kell, hogy ne szenvedjen. De a kutya olyan akár a vaddisznó, ha mész feléje akárhonnan közelíted mindig a szemedbe fog nézni. Az arcod nézi és csahol vagy sír, és neked le kell lőni… És ez a lövés 90%-ban szemből történik… Nem is tudsz elfordulni, látod ahogy szétloccsan, vagy utoljára vakkant egyet és elterül… volt olyan, hogy a kutya még ezután is nézett, vagy megnyalta a vadász kezét amikor az odament megnézni, hogy él-e….”
Ez a szörnyű!!! Otthon, a fotelből ezt elképzelni sem lehet!

A szemébe nézni, és tudni, hogy a te kutyád ugyanígy néz. Talán egy gazda várja otthon, de ha meghagyod a kis életét ő elveszi azokét az állatokét, amelyek munkát adtak neked, hogy etethesd a gyermekeidet… Ez a borzasztó………..

Ebbe gondoljatok bele csak pár percig!

folytatása következik