Halak

A mindennapi szóhasználatban a halak azok a nem négylábú, vízi gerinces állatok, amelyek nem kétéltűek, hüllők, madarak vagy emlősök. A halak fogalma nem egységes rendszertani kategória (parafiletikusak), mivel nincs olyan közös levezetett (apomorf) jellemzőjük, amely valamennyiükre érvényes volna és semmilyen más gerinces állatra nem volna érvényes. Közös tulajdonságaik a „nem négylábú” jellegükből következik, ami viszont ősi tulajdonság, így csupán ebben az ősi tulajdonságban való megegyezés (synplesiomorfia) jellemzi őket.

A fentieken kívül még néhány olyan élőlénycsoport neve is tartalmazza a hal szót, amelyek rendszertanilag valójában nem tartoznak a halak közé. Ilyenek például a lándzsahalnak nevezett apró gerinchúros tengeri lények. Szintén nem hal a békák vízben élő lárvája az ebihal, ahogyan a többi kétéltű (gőték, szalamandrák) vízben élő, halszerű alakja sem. Valamennyi négylábú állat és az ember is az embrionális fejlődése egy jellemző szakaszában halhoz hasonló, mivel az egyedfejlődés során láthatóvá válhatnak a közös evolúciós múlt nyomai.

Általában változó testhőmérsékletű gerinces állatok. Kopoltyúval lélegeznek, és uszonyaik segítségével úsznak.

Rendszerezés

• Nyálkahalak (Myxini)
• Ingolák (Cephalaspidomorphi)

Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)

• †Tövises őscápák (Acantodi) – kihalt
• †Páncélos őshalak (Placodermi) – kihalt
• Porcos halak (Chondrichthyes)
• Vértes és csontos halak (Osteichthyes)

o                  Sugarasúszójúak (Actinopterygii)

o                  Bojtosúszójú halak és tüdőshalak (Sarcopterygii)

Veszélyeztetettség

Az IUCN Vörös Lista a 29300 leírt halfajból 1200 veszélyeztetett fajt sorol fel, de a vizsgálat kevesebb, mint 3000 halfajra terjedt ki, így a veszélyeztetett halfajok száma ennél nagyobb.