Antioxidánsok a gyümölcsökben és zöldségekben

Régóta ismert tudományos tény, hogy a zöldség(lé)- és gyümölcs(lé)fogyasztás fordított összefüggést mutat számos krónikus betegség, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes daganatok kialakulásának kockázatával. Éppen ezért a krónikus betegségek megelőzése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bőséges, naponta legalább 40-50 dkg, zöldség- és gyümölcsfogyasztást javasol. A zöldség(lev)ek és gyümölcsök/gyümölcslevek - a bennük található antioxidánsoknak és feltételezhető következményes genetikai hatásoknak is köszönhetően - csökkentik a rákbetegségek kialakulásának és szív-érrendszeri megbetegedéseknek kockázatát. Jelen írásunkban ezen élelmiszercsoport antioxidáns hatásaival, az oxidatív stresszre kifejtett pozitív hatásaival foglalkozunk.

Gyümölcs- és zöldséglé hatása a vérsavó antioxidáns és folátszintjére, illetve a homocisztein koncentrációra

Pozitív élettani hatását a gyümölcs- és zöldségcsoport a benne található számos antioxidáns hatású tápanyagnak, pl. a karotinoidoknak és egyéb fitonutrienseknek köszönheti. Egy nemrégiben japán kutatók által végzett kísérlet célja az volt, hogy az étrend dehidratált gyümölcs- és zöldséglé koncentrátummal történő kiegészítésének élettani hatását vizsgálja, elsősorban a szervezet védő hatású folát és antioxidáns, illetve a szívbetegségek kockázatát növelő homocisztein szintjére. A vizsgálatban 60, középkorú, egészséges testtömegű - egyéb szempontból (nem, dohányzás) vegyesen összeválogatott önkéntes vett részt. A résztvevők egyik csoportja a kísérlet során vegyes gyümölcs- illetve zöldségkivonatot tartalmazó kapszulát, míg a másik placebót kapott 28 napon keresztül. A szervezetben bekövetkező változásokat vér- és vizeletminták analízisével követték nyomon, melyeket a vizsgálat kezdetén, a 14. és a 28. napon vettek a résztvevőktől.
A minták elemzése során a kutatók a következő megállapításokat tették: A placebót fogyasztó csoporttal összevetve szignifikáns mértékben megnövekedett a vérsavó védő hatású antioxidáns koncentrációja a gyümölcskoncentrátumot fogyasztók körében. A béta karotin-szint közel hatszorosára nőtt, a likopin koncentráció 80, míg az alfa-tokoferol (E-vitamin) szint közel 40 %-kal emelkedett meg. A vérsavó folát koncentrációja több mint 170 %-os növekedést mutatott, ami szoros fordított összefüggésben volt a szívbetegségek kockázatát növelő homocisztein szinttel, mely közel 20 %-kal csökkent. Szintén pozitív változást (10-20 %-os mérséklődést) találtak a szakemberek a krónikus betegségek alapját képező gyulladás, illetve sejtkárosodás kialakulásáért felelős, ún. oxidatív stresszt kiváltó tényezők alakulásában. Ez a pozitív hatás a nagyobb egészségi kockázattal rendelkező dohányosok esetén is megmutatkozott.
Összefoglalásként elmondható, hogy az értékes antioxidánsokban bővelkedő bőséges zöldség(lé) és gyümölcs(lé) fogyasztása hatékony védelmet jelenthet számos krónikus betegség kialakulásával szemben.

Az antioxidáns hatású likopinban és C-vitaminban gazdag paradicsomlé fogyasztásának hatása a krónikus betegségekkel szemben

A spanyol Murcia Egyetem Táplálkozástudományi tanszékének munkatársai a természetes likopin- és C-vitaminforrásként említhető paradicsomlé pozitív (a krónikus betegségek többségének kialakulásáért felelős ún. oxidatív stresszt és gyulladást csökkentő) élettani hatását vizsgálták. A két héten át tartó vizsgálat során a résztvevők C-vitamin kiegészítéssel, illetve anélkül fogyasztottak paradicsomlevet, ezáltal közel 21 mg likopint, valamint 45,5 illetve 435 mg C-vitamint juttattak szervezetükbe. A kísérlet során a szakértők a levett vér és vizeletminták karotinoid és C-vitamintartalmát, a vérzsírok szintjét, antioxidáns kapacitását és számos gyulladási faktor koncentrációját elemezték.
A kísérlet során a következő eredményeket tapasztalták: a paradicsomlé fogyasztása (függetlenül annak C-vitamintartalmától) szignifikáns mértékben csökkentette a vér koleszterin és gyulladási faktor szintjét. A koleszterinszint mérséklődése egyértelmű összefüggést mutatott a likopinbevitellel. A C-vitaminnal dúsított paradicsomital fogyasztása következtében jelentősen növekedett az antioxidáns kapacitás és megfigyelhető volt egyes gyulladási markerek koncentrációjának mérséklődése is.
A szakemberek véleménye szerint a kísérlet eredménye rámutatott arra a tényre, hogy a paradicsom előnyös biológiai hatása nem tulajdonítható egyes kiragadott tápanyagok, például a likopin vagy a C-vitamin aktivitásának. Ez a megállapítás alátámasztja a színes, és ezáltal a különféle antioxidáns hatású növényi anyagokban is bővelkedő étrend fogyasztásának fontosságát.

A vérplazma antioxidáns kapacitásának változása étkezés után

A fitonutriensekről egyre több szó esik a szervezetre gyakorolt jótékony hatásaik miatt. A gyümölcsökben levő antioxidáns anyagok a kutatások szerint segítenek legyőzni az oxidatív stressz káros hatásait. Felmerül a kérdés, hogyan, milyen mértékben teszik ezt. Ennek objektívvá tételében segíthet a Prior vezette kutatócsoport publikációja.

A felmérés keretében a kutatók a különböző gyümölcsök elfogyasztása után a vérösszetételben bekövetkező változásokat vizsgálták, hogy objektíven megállapítsák, mi, mennyi és hogyan szívódik fel a fitonutriens antioxidánsokból. A fekete áfonya, szárított szilva, szárított szilvalé, szőlő, cseresznye, kivi és szamóca fogytása előtt és után is vizsgálták a résztvevők vérösszetételét 5 különböző tanulmányban. A gyümölcsök közül a bogyós gyümölcsök, áfonya, szőlő és kivi mérhetően emelte a vérben az antioxidáns kapacitást, míg az energiabevitel antioxidáns összetevők nélkül az étkezés után csökkentette ezt. Bár a szerzők további hosszú távú klinikai kutatást javasolnak annak bizonyítására, hogy milyen mértékben csökkenti a krónikus, degeneratív megbetegedések kockázatát a vér nagyobb antioxidáns kapacitása, az egyértelműen kijelenthető, hogy a sok antioxidánst tartalmazó táplálék fogyasztása ajánlott az étkezés utáni oxidatív stressz kialakulásának megelőzéséhez.

Többszörös genetikai hatások, gyümölcsléfogyasztás jótékony hatása az emberi DNS-re

Az oxidatív stressz károsíthatja az emberi DNS-t, mivel zavarja az örökítő anyag javítási mechanizmusait. A DNS védelmében fontos szerepe van az antioxidáns anyagok fogyasztásában.
Egy tanulmány 168 egészséges résztvevője áfonya/alma dzsúszt fogyasztott, mellyel 97 mg quercetint (antioxidáns fitonutriens) és 16 mg C-vitamint jutattak szervezetükben naponta. 4 hét elteltével megmérték ezek vérplazmában levő mértékét, és szignifikáns növekedést tapasztaltak. Laboratóriumi körülmények között a résztvevők DNS-ét károsító anyagokkal provokálták, és az 1 hónapos gyümölcsléfogyasztást követően úgy találták, hogy a DNS 20-28 %-kal ellenállóbb lett e káros hatásokkal szemben. A statisztikai analízis végül a 34 biológiailag releváns genetikai károsodás közül hat esetében egyértelműen kimutatta a megelőzhetőség lehetőségét

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Tudományos Életmódtanácsok