Nanorészecskéket tartalmazó készítmények: bizonytalanságok és aggodalmak

A technológia gyors terjedése ellenére sem csökkent a nanorészecskékkel kapcsolatos kérdőjelek száma, egyre többet hallani a lehetséges veszélyekről, kockázatokról. Megbízható kutatási eredmények hiányára hivatkozva a jogalkotók egyelőre kivárnak.

A nanorészecskék alkalmazásával kezdetben többnyire gyógyászati szempontból és általában pozitív kontextusban foglalkozott a sajtó. Magyar források is beszámoltak a kutatók bizakodásáról, miszerint belátható időn belül lehetőség nyílhat többek között a rákos megbetegedések ilyen módon történő kezelésére.

Néhány évvel később azonban egyre több helyen olvashattunk a nanotechnológiában rejlő kockázatokról is. A HVG a Nature magazin nyomán beszámolt a kutatók előtt álló legfontosabb kihívásokról, utalva rá, hogy szakértők szerint a „veszélyekkel szembeni védekezés biztosítása, gyakran sokkal kevésbé fontos a kutatók számára, mint a technológiai haladás, kutatásfejlesztés és a szellemi tulajdon".

2007 januárjában mi is írtunk a nanotechnológiával kapcsolatos fogyasztóvédelmi aggályokról, és emlékeztettünk rá, hogy a gyártókat egyelőre semmi nem kötelezi arra, hogy termékeiken jelezzék, hogy azok tartalmaznak-e nanorészecskéket.

Ezügyben most fordulat várható, ugyanis a brit, biogazdálkodást támogató és biominősítő Soil Association bejelentette, hogy 2008 januárjától megvonja minden olyan terméktől a biominősítést, amely szintetikus nanorészecskék felhasználásával készült. A szervezet közleményében hangsúlyozta, hogy lépésük nem a nanoipar egésze ellen irányul, csupán az egészségre veszélyes összetevőktől kívánják megóvni a fogyasztókat.

Álláspontjuk szerint számos alkalmazási területen (gyógyászat, energiaipar) kifejezetten kedvező eredményeket hozott a technológia, de továbbra is rengeteg a bizonytalanság az élelmiszer-, illetve szépségipari felhasználás során. Számos cégóriás (pl. L'Oreal, Unilever, Lancome, Boots) folyamatosan végez nanotechnológiai fejlesztéseket, és termékeiben is használ szintetikus nanorészecskéket (világszerte évente 9 milliárd dollárt fordítanak nanokutatásokra).

A sokat emlegetett készítmények közé tartoznak a kémiai alapon működő naptejek alternatívájaként forgalmazott fényvédőszerek. Ezek a termékek vegyi folyamatok helyett a titán-dioxid fényvisszaverő képességével kívánják a leégést megakadályozni. Kutatási eredmények szerint azonban a nanorészecskék formájában használt titán-dioxid egyes sejttípusok számára kifejezetten ártalmas lehet. Az apró részecskék képesek ugyanis az agysejtekig is eljutni, ahol komoly sejtpusztulást okozhatnak. Ezenkívül nem kizárható, hogy a titán-dioxidnak bizonyos neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer-kór) kialakulásában is szerepe lehet.

Az élelmiszerek terén még viszonylag kis mennyiségben fordulnak elő nanorészecskéket tartalmazó készítmények, noha szinte minden nagy cég kísérletezik ilyen összetevőkkel. A csomagolóanyagok előállításához viszont számos nanoalkotórészt használnak, mivel ezek segítségével jelentősen javítható a csomagolás minősége (tartósabb, ellenállóbb anyagok hozhatóak létre).

Pontos kutatási eredmények hiányában és a gyártók ellenkezése miatt egyelőre nem készült sehol törvényi szabályozás ezügyben. Az aggodalmak miatt az angol kormány megbízásából a Royal Society (az angol tudományos akadémia) már 2004-ben ajánlásokat fogalmazott meg a nanorészecskék alkalmazásával kapcsolatban. Ebben a nanorészecskék kibocsátásának visszafogását, a nanorészecskéket tartalmazó készítmények megjelölését és a nanotermékek biztonságára vonatkozó kutatások kiterjesztését javasolja.

Mindezek ellenére nem történt jelentős előrelépés a felsorolt pontokban. Részben ezért is ragadta magához a kezdeményezést a Soil Association, és próbál tárgyalások révén megegyezni a nagyobb gyártókkal, hogy vezessenek be egységes jelölést a nanotechnológiával készült termékek részére. A nagy kérdés egyelőre az, hogy hajlandóak lesznek-e a meghatározó cégek törvényi kényszer nélkül részt venni egy ilyen programban. A fogyasztók számára ezért továbbra is az önálló, eseti tájékozódás jelenthet megoldást.

A Föld Barátai környezetvédő szervezet európai csoportja (Friends of the Earth Europe) jelentésében hívja fel a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban árusított élelmiszerek és csomagolásaik nem bevizsgált, ezáltal kockázatot jelentő nanoanyagokat tartalmazhatnak.

A civil szervezet tanulmánya rávilágít, hogy a nanoanyagokkal kapcsolatos egészségügyi aggodalmak ellenére a fogyasztók nincsenek megfelelően tájékoztatva arról, hogy ilyen részecskéket tartalmazó élelmiszereket vásárolnak, hiszen a gyártók célja, hogy a továbbiakban is gyorsan terjedjen az ilyen anyagok felhasználása.

A nanotechnológia - az anyagok atomi és molekuláris szintű módosítása - alkalmazása leginkább a táplálékkiegészítők, az antibakteriális konyhai felszerelések, a növényvédő szerek, valamint a húskészítmények, bébiételek előállításában kap egyre nagyobb szerepet. A felmérés szerint már jelenleg is több mint száz világszerte elterjedt mezőgazdasági és élelmiszeripari termék előállításához használják a nanotechnológiát.

Az uniós jogszabályok - a többi államéhoz hasonlóan - alkalmatlanok a nanoanyagok felelősségteljes használatának biztosítására.

A környezetvédő csoport azt kéri az uniós döntéshozóktól, hogy fogadjanak el egy átfogó, a megelőzés elvét is figyelembevevő szabályozást a nanoanyagok jelentette kockázatok kezelése érdekében, és támogassák a fenntartható mezőgazdálkodást és élelmiszeripart a környezet és a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.

Helen Holder kampányvezető szerint a biztonsági előírások és a kötelező címkézés hiányában a fogyasztók nem tehetnek semmit egészségük és környezetük megóvása érdekében.