|
Egy idézet |
|
" Az állatokkal szembeni kegyetlenség az alacsony és nemtelen kultúrák egyik legjellegzetesebb bűne"
| |
|
Menü |
|
| |
|
Idézetek, történetek |
|
| |
|
Háttérzene |
|
| |
|
Hasznos linkek |
|
| |
|
Naptár |
|
2024. Október
H | K | S | C | P | S | V | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 |
|
| | |
|
|
|
Rendezvények, események |
|
Karácsony: ünnep vs. agybaj
2008.12.01. 16:09
Karácsony: ünnep vs agybaj |
|
Valahogy a várakozásba, a kellemes izgalomba ilyenkor rengeteg feszültség és aggodalom is vegyül. Bemegy az ember egy nagyáruházba, és megdöbbenve veszi le a napszemüvegét: karácsonyfák és csillogóra csomagolt ajándékok jobbról-balról. Még a nyaralás emlékein, a lekopott barnaságon sóhajtozunk, erre a semmiből Mikulások és ünnepi ajánlatok rontanak ránk.
A pláza-láz
Nem, nem veled van a baj, ha nem érzed át a dolgot. Ha már épp kezdtél volna azon aggódni, hogy még semmit nem vettél, megnyugtatunk: ez a teljesen normális. A kereskedelemben jól tudják, hogy időbe telik, míg az embereknek leesik a tantusz. Ha csak decemberben kezdenék a díszítgetést, vevőcsalogatást, mindenki az utolsó héten vásárolna. Amikor egy bevásárlóközpontba lépsz, az azonnali gyomorgörcs helyett gondolj arra, milyen jól végzik a fiúk (lányok) a munkájukat, és légy elégedett. Akár nézelődhetsz is, azokra gondolva, akiket majd meg szeretnél ajándékozni, hiszen ötleteket mindig lehet gyűjteni. Vásárolni pedig akkor vásárolj, amikor te akarsz.
Mi mennyi?
Általános probléma az ünnepek táján, hogy nem csak az ajándékok, de a vendéglátás, az utazgatás is jóval több pénzt igényel, mint egy átlagos hónap. Ennek egy része elkerülhetetlen, viszont nem kell feltétlenül óriási költségekbe verni magunkat. Egyre több családban beszélik meg, hogy bizonyos összeg felett senki ne vásároljon a másiknak ajándékot, és tényleg csak jelképessé, a szeretet kifejezésévé válik az, hogy adnak valami kis meglepetést egymásnak. Mivel a szeretet nem forintban mérjük, teljesen szükségtelen hitelbe vernie magát az embernek, hogy megmutassa: ő mekkora ajándékot tud venni. Ráadásul egy saját készítésű valaminek - lerágott csont, de mégis igaz, és gyakran elfelejtjük - sokkal jobban tud örülni a másik, mert abban az időd, a gondolataid, a munkád, és minden elrontott kis dolog is benne van, amit egy boltból sosem tudsz megvenni.
Azokat, akiket egy drágább ajándékkal szeretnél lenyűgözni, úgysem tudod megnyerni magadnak. Ha úgy érzed, ez szükséges ahhoz, hogy kedveljenek, hogy tiszteljenek, vagy ne gondoljanak rosszat rólad, ott valami más bajnak kell lennie. Sokkal többet ér megbeszélni a dolgokat, és legalább karácsony alkalmával kicsit őszintébbnek lenni egymással. Ha számodra nem gond a pénz, és alig várod, hogy mindenféle szépségekkel, jóságokkal és hasznosságokkal elhalmozd szeretteidet, azért valamit vegyél figyelembe: ha az ő pénztárcájuk nem engedi, hogy nagyobb ajándékokat vásároljanak, esetleg rosszul érzik magukat attól, amit tőled kapnak.
Ünnep vs agybaj
Amikor az ünnepekről beszélünk, úgy illik, hogy meghitt, szeretetteljes, ábrándos gondolataink legyenek, ahol kövér hópelyhek hullanak alá, mindenki mosolyog, átszellemülten hallgatja a karácsonyi dalokat az utcákon, az üzletekben, az autóban a rádióból, és izgatottan várja, hogy eljöjjön a nap, amikor népes családja tiszteletét teszi nála.
Ehhez képest neked összeugrik a gyomrod, ahányszor meglátsz így novemberben egy feldíszített fát, sikítozni tudnál a karácsonyi daloktól, és a családod gondolatára sem száll meg a földöntúli békesség. Képzeld, nem vagy egyedül. Ne gondold, hogy ciki az, ha a karácsonyi vásárban számodra a friss, meleg kürtőskalács a legjobb dolog. És az sem ciki, hogy nem kezdtél el már júliusban ajándékokat vásárolni. Tartsd távol magad az agybajtól, szövetkezzetek a közeli és tágabbi famíliával, hogy ne kelljen aggódni a vélt vagy valós elvárások miatt, és azt is bevallhatod magadnak, ha azért egy picit élvezed a lassan induló készülődést. Vagy legalább a kövér hópelyheket. |
| |
|
|
|
Jó tudni |
|
| |
|
Társalgó |
|
| |
|
Hírek, cikkek, leírások |
|
| |
|
Hogyan tudnád...? |
|
"Ó, láttál már szemeket a rács mögött?
Jártál már kint a sintértelepen?
A reménytelenség, a kétség között
Gondolkoztál már néha ezeken?!
Most süt a nap és úgy ragyog az élet,
a jövő kép csak csupa remény.
A szomorúságra itt semmi szükség
és boldog az, kinek szíve kemény.
De ne mosolyogj, ne nevess ki érte,
Hogy megint állatokról szól dalom,
különben, az sem bántana, ha gúnyolsz,
én ezért még a gúnyt is vállalom.
Tudom, hogy sok más baj is van e korban;
Éhség, betegség, nyomor, háború,
A boldog gyermek kevés a világon
S még mindig nagyon sok a szomorú.
Hát munkálkodj az emberek jólétén
és sorsuk majd biztosan földerül.
De ne menj el a hű állatok mellett,
ne hagyd el őket érzéketlenül.
Bizony, ha nem tudod megérteni
Egy kóbor kutya halódó nyögését,
Óh, mondd meg nekem; akkor hogyan tudnád
enyhíteni az ember szenvedését."
| |
|
|