A méz

A méz rengeteg vegyületet tartalmaz. Egyszerű és összetett cukrokat, enzimeket, fehérjéket, savakat, ásványi anyagokat és vitaminokat. Antibakteriális hatása mellett kiváló roboráló szer is. Általában az anyagcsere-folyamatokat és a méregtelenítést segíti. A teljesség igénye nélkül: a felső légúti panaszokra, a tüdő, a szív, a gyomor és a belek, a máj, a vese, az idegrendszer, a bőr megbetegedéseire, kedélybetegségekre is gyógyító hatású. Régi tapasztalat, hogy akár nyílt sebre is kenhető fertőtlenítőszerként.

Galenus (aki gladiátorok sebészéből lett Marcus Aurélius orvosává) a mézet általános erősítő és potencianövelő, valamint fiatalító szernek tartotta. De a csodálatos méz nem csak a férfiakra van hatással. A mézben megtalálható kis mennyiségben aszparaginsav és E-vitamin, sőt ösztrogén is, amelyek elősegítik a női mirigyek működését. A benne cukrok formájában felhalmozott energia könnyen felszívódik a véráramba, és eljut azokhoz a sejtekhez, amelyeknek éppen energiára van szükségük. Nemcsak maga a méz fejt ki áldásos tevékenységet szerelmi életünkben, hanem a kaptár többi terméke is.

A méz, mint táplálék is különleges. Sokáig az emberiség egyetlen édesítőszere volt.

A szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz) aránya határozza meg a kristályosodási hajlamot, mert ezek adják a méz szárazanyag tartalmának 85-95 százalékát. De ezeken kívül még több mint tucatnyi cukorfélét kimutattak már mézekből. A méz víztartalma 15-20 százalék közötti. Légmentesen lezárva szinte korlátlan a szavatossága. A méz tartalmaz még nyomelemeket, aromaanyagokat, savakat és enzimeket. A nyomelemek (K, Na, Ca, Mg, Fe, …) a nektárból származnak. A savtartalom a nektárból és a méhek mirigyeiből egyaránt ered. Mivel a nektár egyáltalán nem tartalmaz fehérjét, az aminosavak a méhektől és a mézbe került virágporból származnak. Tizennyolcféle aminosavat mutattak ki mézekből.

Általános szabály, hogy minél sötétebb a méz, annál dúsabb ásványi anyagokban, és magasabb a nitrogénvegyületek (aminosavak) száma. Minél világosabb egy méz, annál alacsonyabb az ásványianyag-tartalma, alacsonyabb a PH-ja, viszont magasabb a gyümölcscukor-tartalma, így hajlamosabb a kristályosodásra. Legtöbbször a sötétebb mézeknek markánsabb az ízük is.

Kutatók állítása alapján a természetes virágméz hatékonyabban csökkenti a gyermekek éjszakai köhögésének gyakoriságát és intenzitását, mint a gyógyszertári köhögés-csillapítók.

Az amerikai tanulmány szerint egy pohárka méz, mérhetően jobban csillapította a köhögést, mint a receptre kapható köhögés-csillapítók, javítva a betegek alvásminőségét is.

A gyógyszertári és drogériákban recept nélkül is beszerezhető köhögés-csillapítók hatóanyagának (Dextromethorphan, DM) nincs hatása a betegségre, mindössze elviselhetőbbé teszi.

Csupán az idegekre hat, a köhögési reflex ingerküszöbének emelése által, anélkül, hogy a reflexet teljesen elnyomná. Ezáltal csökken a köhögési rohamok gyakorisága, a váladékot a beteg mégis fel tudja köhögni. Vagy nem. Akkor baj van. Ez benne van a részletes betegtájékoztatóban is.

A méz ősi gyógyszer. Ezt eddig is tudtuk. Őseink is tudták. Most végre a doktorurak is megfigyelték. Mit mondhatnék? Éppen itt volt az ideje.

Jótékony „melléktermékek”

Említést kell tenni a kaptár más csodálatos termékeiről, a méhpempőről és a propoliszról is. A méhpempő a méhkirálynő eledele. Fő tömege fehérje és cukor. Tartalmazza mindazokat az anyagokat, mint a méz és még további hormonokat, nukleinsavakat, valamint B2-, B5-, B6-, E- és H-vitaminokat. Sokféle jótékony hatását a népi gyógymódok között már régóta felhasználják. Fokozza az ellenálló-képességet, és segíti a lábadozó betegek felépülését. Aluszékonyság és általános fáradtság esetén is kiválónak tartják. A királynő eledelét ajánlatos hidegen tárolni, 1-3 ^oC körül. Fémmel ne érintkezzen! Ha mézzel keverik, az nemcsak hasznos hatásait egészíti ki, de tartósítja is.

A másik „melléktermék” a propolisz vagy méhszurok a kaptár védelmét szolgálja a kórokozók ellen. Természetes anyag, szinte minden alkotórésze felhasználható az emberi gyógyászatban.

Vírusos gyomorbetegségnél, gyomor- és nyombélfekélynél, gombás szájüreg betegségeknél, tályogok, lábgombásodás és bőrkeményedések gyógyításánál nagyon hatékony. Bőrbántalmak, gyulladásos fájdalmak csillapítására is jól használható.

A propolisz gyantás, viaszszerű, balzsamos, ragacsos anyagok gyűjteménye, amelyet a méhek bizonyos fákról, azok rügyeiről és sebeiről gyűjtenek, azt hazaszállítva mirigyváladékaikkal dúsítva használnak fel. A nálunk leggyakoribb fák a fenyők, a nyárfák (ez a legfőbb forrás), fűzek, a gesztenyék, a tölgy, a csonthéjasok, stb.

Bár a propoliszról nincs annyi régi adatunk, mint a mézről, ismerete több ezer éves. Valószínű, hogy már az egyiptomi papok is használták. A görögök pedig minden bizonnyal, a név is görög. Arisztotelész „Az állatok története” munkájában úgy emlékezik meg róla, mint a bőr betegségeinek gyógyszeréről. Az inkák is ismerték.

• Baktériumölő és baktériumgátló hatása van.
• Gombaölő hatását is észrevették.
• Erőteljes fájdalomcsillapító hatása van. Ezek a benne lévő illóolajokkal függenek össze.
• Gyulladásgátló hatása van, amely igen hatékony. Seb-gyógyító hatású (elősegíti és kedvez a szövetek regenerálódásának).

Tehát, ha mézről van szó, akkor érdemes utánozni Micimackót. Hiszen nemcsak a méhek szeretik a mézet.