Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet

1986. augusztusában, 4578,6 hektár területtel lett védetté nyilvánítva. Két nagy területe van, egyik a Tokaj-Hegyaljához tartozó Nagy-Kopasz, amely méltón híres zamatos borairól. Az 513 méteres magasságával az ország egyik legnagyobb kiterjedésű vulkánikus szigethegye. Alapkőzete nagyrészt kvarcandezit, amelyre a hegylábi részeken vastag, helyenként 10-30 méter vastag üledékes kőzet, lösz települt.

A hegy természeti értékeinek nagy része a déli száraz, meleg oldalon koncentrálódik. Növényzetében molyhos tölgyes-bokorerdők, virággazdag gyepekkel váltakoznak, a hegylábi részeken pedig a löszre jellemző törpemandulások ékelődnek be a szőlőteraszok közé. Növényritkaságai közül néhány, mint például egyesek az itt élő tizenkét orchidea fajból mára a filoxéra pusztítása után parlagon hagyott szőlőparcellákon is megtelepedtek. A hegy északi oldalán hárs-kőris és gyertyános-tölgyes erdők vannak, szelídgesztenye folttal és kaszálórétekkel tarkítva.

Gazdag állatvilágára főleg a száraz-meleg élőhelyeket kedvelő gerinctelen és gerinces fajok a jellemzőek, de a kőfejtők, bányák és a löszfalak néhány speciális élőhelyet igénylő állatfaj megtelepedését is lehetővé tették.

A tájvédelmi körzet másik nagy területe a Bodrog-Tisza ártér, amely tavasszal ezüstös színbe öltözik a két folyó megáradt, csillogó vizétől. Növényzetében ezért főleg a vízhez, a nedves termőhelyekhez kötődő növényfajok dominálnak. A területen morotvatavak hínártársulásai, mocsarak magassásosai, nádasai, láprétek és mocsárrétek váltakoznak nagy kiterjedésű nedves kaszálókkal, fűzligetekkel. A folyóvizeket ligeterdők szegélyezik, de sajnos jelentős a nemesnyárasok számaránya is. A terület helyenként gyakori védett növénye az enciánkék virágú kornistárnics és a tiszaparti margitvirág.

A tavaszi áradások miatt nyár közepéig járhatatlan ártér zavartalan fészkelést biztosít az itt élő rendkívül gazdag vízimadár-világnak. Nagy számban fészkelnek itt réce- és gázlómadárfajok, mint például a természetvédelem jelképévé lett, elegáns megjelenésű nagykócsag, a kisebb termetű ritkább testvére a kiskócsag, vagy a sásosakban, nedves réteken fészkelő, rejtett életmódú haris, amely nemzetközileg is elismertté tette a Bodrogzugot. Az őszi madárvonulás idején nagy számban tartózkodnak ill. gyülekeznek itt a délre tartó vízimadár-csapatok.

Ma az országban ez az egyetlen olyan terület, amelyet rendszeresen elönt a víz. Természeti értékei, háborítatlansága mellett, részben ezért került fel 1989-ben, fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára.