A lucfenyő

A lucfenyő (Picea Abies) a fenyőfélék családjába tartozik. Európai faj, természetes állományai a bükkös öv felett helyezkednek el, nálunk csak a Nyugat-Dunántúlon és a Vend-vidéken tekintik őshonosnak. Egyik legnagyobbra növő fenyőfajunk(30-50m). koronája szabályos kúp alakú, amit idős korára is megőriz. Kérge szürkés, repedezett, enyhe vöröses árnyalatú. 2-3 cm-es tűlevelei csavarvonalban, egyesével állnak, négyélűek, merevek, szúrósak. Tobozai két évig fejlődnek, éretten bókolók, hengeres alakúak, rendszerint a korona felső részén képződnek, egyben hullanak le.

Felhasználás

A leggyakrabban karácsonyfaként használják, és igen népszerű, mivel szép a formája, és a többi fenyőfához viszonyítva olcsó, azonban vágott fenyőként a leveleit hamar lehullatja, mivel a páradús környezetet kedveli, ezért a száraz levegőjű lakásokban vízzel töltött karácsonyfatalpba állítják, hogy megelőzzék a tűlevélhullást. Ezen kívül az iparban többféle formában kerül felhasználásra:

• hengeres formában: kertépítészet, mély-, és magasépítés, vezetékoszlopok stb.
• fűrészelt kivitelben: ládák, rakodólapok, gerendák, építőipari szerkezeti elemek, zsaludeszkák stb.
• gyalult kivitelben: ablak-, ajtóelemek, bútorlécek, lambériák, külső és belső épületelemek, létrák, lépcsők részei stb.
• nagyon szigorú szempontok alapján válogatott anyagából készül a legtöbb húros hangszer rezonánsa, azaz hangot sugárzó alkatrésze, teteje
• egyéb formában: aprítékok formájában a forgács- és farostlemezgyártáshoz, cellulóz, fagyapot céljára.