Az erdei fenyő
Lacee 2008.03.14. 10:08
Erdei fenyő (Pinus sylvestris) Nyitvatermő, egylaki fa. Hazánkban is őshonos. Tömeges elterjesztése fásítási programoknak köszönthető. Ma az erdeifenyő a legelterjedtebb fenyőfajunk, területe közel 150 ezer ha.
Az erdei fenyő
Ősszel a fáink legtöbbje megszabadul díszes koronájától, lehullajtja azt, nem kis gondot rakva a nyakunkba, ha éppen a kertünkről van szó. Most az erők egyik legelterjedtebb örökzöld képviselője, az erdei fenyő (Pinus Silvestris) kerül bemutatásra.
Az erdei fenyő a nyitvatermők törzsébe, azon belül a fenyőfélék családjába tartozik. A Föld legnagyobb természetes elterjedésű (az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig húzódó) fenyőfaja. Európában a sík vidékektől a lucfenyő övéig található meg. Magyarországon a Bakonyban, Fenyőfőnél őshonos. A többi tájegységünkre az erőszakos telepítés útján került. Kéttűs fenyő, ami azt jelenti, hogy tűi kettesével, párokban helyezkednek el az ágakon. Tűi 3-7 cm hosszúak. Törzse durva pikkelyű, a korona felső részén mindig vöröses. Koronája kezdetben kúpos, később kiszélesedik, “ernyőszerűvé” vagy szabálytalanná válik. A törzse gyakran hajlott vagy ferde. Tobozai két évig érnek, aszimmetrikus alakúak, 3-6 cm-esek lehetnek. Táplálékot nyújtanak az erdei rágcsálóknak.
Élettani hatások
A leveleiből kivont illóolajat széles körben használják. Antiszeptikus, különösen jó hatással van a légutakra. Emésztőszervi panaszok esetén is hatásos.
Gondozás
Közepesen öntözzük. Elviseli a szárazságot. Fényigénye nagy, a direkt napfényt vagy a félárnyékot kedveli. Fagytűrő. A növény magról szaporítható. Mészkerülő. Elviseli a magas talajvizet, a közepes levegő- és/vagy talajszennyezést.
Felhasználás
Fáját hasznosítják a bútoriparban és a papíriparban. Alkalmazása karácsonyfaként újabb keletű szokás. Leveleit csak egy idő után hullatja. Magas gyantatartalma miatt előfordul, hogy gyantája csepeg. Alakja kevésbé formás, mint a lucé. Hazai forgalomban ritkábban találkozunk vele.
|